2020. október 30., péntek

Utazások...

 Ott tartottam, hogy szombaton (okt. 17.) megérkeztem Pistihez Landauba, ami kb 600 Km. 



Igazából hétfőn kellett volna elinduljak Parkstein-ba, és kedden már dolgozni, de úgy alakult (általam), hogy lebeszéltük, hogy holnap indulok, és szerdán állok munkába. Itt is kiderült, hogy az első szándék a legjobb... Miután kedden délután elindultam, 50 km után kivett egy civil rendőrautó az autópályán, lekísért az első pihenőbe. Semmit nem csináltam, szabályosan közlekedtem. Gondoltam, itt a vége, jogsi nélkül, ittam is délelőtt pár sört, ezen a héten már nem megyek dolgozni...

Elbeszélgettünk pár szóban, előadták a jórendőr-keményrendőr szerepet (ketten voltak). Az egyik kiabált, a másik szépen beszélt. Szétdúrták az egész autót, miközben várták a kollégáikat, hogy hozzanak alkoholtesztert nekem. Magyarul az összes ruhámat, meg ami volt. Megjöttek a kollégák, szintén civil autóval, hozták a szondát. Megfújtam, nézte az újabb kolléga, mondta, hogy ez csak kevés, be is ültek az autóba, és elhajtottak. 

Én meg néztem, hogy ez létezik? Akkor már csak engedély nélküli vezetéssel fognak megbüntetni? Szinte jobb lett a hangulatom, az csak pénz. Na, addig jutottunk, hogy nem vezethetek, mivel Magyarországon maradt a jogsim, tudok.e valakit hívni, akinek van jogsija. Mondtam, hogy igen, de nem tudom, mikor ér ide. Akkor oké, mert az autókulcsot el kell vigyék, de ha 18:00 előtt hívom őket, akkor elhozzák, addig itt ellenőrizgetnek. Ha később, akkor el kell menjek a rendőrségre, ott lesz a kulcs. Így el is mentek a kulcsommal. Mivel ott volt a zsebemben a pótkulcs, gondolkodtam, hogy megyek tovább, aztán majd lesz valami... Közben beszéltem Ibolyával, mondtam, hogy mi a szitu, baj lenne, ha holnap mennék? Na, arra jutottam, hogy hívom Pistit, hogy jöjjenek értem, aztán holnap indulok.A munka megvár... 😀

El is jöttek egy kollégájával, hívtam a rendőröket, hozták a kulcsot, minden rendben. Én nem tudom, de a rendőrök meg sem kérdezték hol dolgozom, mennyi a fiztésem, meg ilyeneket, mint a múltkor. Lehet, hogy meg sem fognak büntetni? Semmi papírt nem hagytak nálam... Na mindegy, így-vagy úgy, jól jártam. Persze ennek örömére estére megittam azt a sört, amit egy hét alatt szoktam. Gondoltam, kérek még egy nap pihenőt Ibolyától, és holnap du megyek. Viszont hívott kora reggel, fél 7-kor, hogy mikor tudok odaérni... Emlékezetből mondtam, hogy 4 óra, azaz 11-kor.
Később folytatom...

Ma okt. 30, Pistinél vagyok, folytatom. 
Tehát okt. 21. szerda, elindultam Parkstein-ba. A 11-kor való érkezés nem jött össze, 12:30-kor sikerült megérkeznem. Építik mindenhol az utat, nem lehet haladni. 


Én a hosszabbik úton mentem, rendőrügyileg.
Megérkeztem a megadott címre, hívtam a megadott számot. Kérdezte, hogy hol vagyok? Mondom a kapunál, ahova kaptam a címet. Az nem jó, hanem jöjjek az építkezésre, ahol látok nagy toronydarut. Persze sehol sem láttam toronydarut... Véletlenül hallotta egy csajszi, amit telefonáltam, ő mutogatta el, hol van az építkezés. Meg is találtam, nem volt messze, csak nem láttam az épületektől. Leparkoltam, hívtam az embert, hogy itt vagyok. Mondta, hogy menjek előre, a sárga konténekhez. Persze mindenhol sárga konténerek voltak, így aztán kérdezősködni kezdtem, hol lehet ez a cég. Senki nem tudott róla. Végül csörgött a telefonom, kezdtem volna makogni valamit, hogy hol vagyok, de pár méterre jött egy ember, aki figyelte, hogy kinek csörög a telefonja, így megismert. Kérdezte, hogy van-e kobakom, meg mellényem. Persze nem volt, így adtak valami használtat. Csóválta a fejét, hogyan lehet így jönni... Én meg szívem szerint elmondtam volna, hogy én csak egy címet kaptam, arról nem szólt az ima, hogy mit kell hozzak. Erre még vissza fogok térni a következő részben. Később nekiláttunk dolgozni. Valami bevásárlóközpont épülhetett ott, és a parkolóházban dolgoztunk a 3. emeleten. Ezt a dolgozást úgy kell elképzelni, hogy volt két céges ember, meg mi ketten a cégtől. A két céges csinálta, amit kell, mi ketten meg meg ott voltunk. Ha szóltak valamit, hogy mit csináljunk, akkor csináltuk, de az volt a ritkább. Gondoltam, hogy unalmamban sepregetek, de nem volt seprű... Meg azt még mondták, hogy holnap este mehetek haza, mert elfogy az anyag. És úgy is lett, másnap 14:00 kor búcsúztunk. Szerda-csütörtök dolgoztam 5+7, azaz 12 órát. Ehhez eljöttem Brémából 600 km-t Pistiékhez, onnan 400-at a tetthelyre. Kifizettem két napra 44 €-t szállásra, majd pénteken ismét utaztam Pistiékhez 400 km-t. Mert náluk feketén meg tudok szállni, nem kell fizessek. Persze viszek kaját, meg sört, szerintem ez normális. Még folytatom a stuttgarti sztorival a hétvégén.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése