2020. szeptember 29., kedd

Nem mintha sok időm lenne... 😀

Tegnap szokás szerint 11-re mentem dolgozni. Pénteken a kollégák elvitték az új hapsit, aki az én cégemnél van (64 éves), mert egy helyen laknak kb, innen 400 km. Hétfőn nem sikerült magához térjen, így nélküle folyt a munka, majd vonattal jött az idióta, pedig ingyen elhozták volna hétfő hajnalban, ahogy meg volt beszélve.

Mindegy, eltelt a nap, jövök haza este 8 után, üres a hűtő. Legalábbis az a része, amiben az én kajám található. Van most itt két lengyel fickó, mondják, hogy nagyon hülye volt a főnökasszony (meg takarító, meg mosónő, meg a...), kidobta az összes kajámat. Vagy két tálca tojás, az otthoni szalonnám, fel sem bontott itteni kolbász (virslinek használom), sajt, stb. Na, megyek fel a szobába, egyből látom, hogy csak egyre van zárva az ajtó, mindig 2-re szoktam. A laptop antennám a földön. Ennek örömére lementem a konyhába, ittam még pár sört a lengyelekkel, Jó gyerekek, erőszakkal kaptam valami kaját tőlük, amit otthonról hoztak, hogy annál finomabb nincs is. Mivel nincs kajám, pedig van, mert a fagyasztót nem ürítette ki a némber. Nem esett jól a kelés, pedig fél órával hamarabb fent voltam. Csak arra tudtam gondolni, hogy cigizek titokban a szobámban, pedig tilos. Ezen járt egész nap a fejem, még a végén kib..-nak a szobából, aztán alhatok a kocsiban. És nincs már meleg.

Reggelre megérkezett a kolléga, együtt mentünk dolgozni, ott várt az autónál. Tegnap az ő munkáját csináltam, ma csináltam az enyémet, egész nap fúrtam. Azt nem is mondtam, hogy tegnap meg a főnököm fúrt egy kolléval, hogy az új lemezeket beállítsák. Hogy pontosak legyenek az illesztések, mint a csempénél, ne össze-vissza. Reggel együtt mentünk fel, megmutatta, hogy mire kell figyeljek. Hát, a tegnapi 8 óra alatt beleszakított vagy 6 csavart, újra fúrták egy másik helyen (nem valami szép). Én ilyet nem csináltam... 😀 Meg egyedül bőven többet csináltam ma, mint ők ketten. Na, amire ki akartam térni, mindig együtt megyünk cigizni, kb 2-3 óránként. Eleinte nagyon szar volt, hogy nem lehet cigizni, de megszoktam. Na, délutáni cigizés alkalmával nekilát beszélni velem a főnököm, amiből nem sokat értettem. Egy kolléga kisegített, egyszerűbben mondta, hogy az a lényeg, hogy nem kell nézni az órát, meg hogy mikor jönnek ők cigizni, jöhetek, amikor gondolom... Nincs ebben nagy poén, csak ebből azt gondolom, hogy látják, hogy dolgozom, és jól, vagy nem tudom... Persze nem mentem azóta sem egyedül cigizni, de jól esik, hogy rám van bízva.

Elment a nap, jövök haza 8 után, pont a főnökasszony áll az ajtóban, befelé beszélget. Elég testes, szóval nem tudok kibújni a háta mögött. Szívem a torkomban, mivel ilyen későn nem szokott jönni. A táskáimat nem látom kidobva, szóval várok. Na, elindul, meglátja, hogy ott várok (munkásruhában, stb). Kérdi aranyosan, hogy minden oké (németül ez másképp van, de ez a lényeg, hogy jól vagyok?).
Mondom neki, hogy éppen jól, csak tegnap kerestem a kajámat, és üres volt a hűtő... Na, azonnal visszajött, mutassam meg, stb. A lényeg, hogy ő dobta ki (ezt én is tudtam, a lengyelek mondták tegnap), és elnézést kért, mert ő azt hitte, hogy másé, akik már elköltöztek... Még a végén én voltam a kemény, hogy mondtam neki, hogy ez a polc mindig az enyém, most nincs harag, de többet ne forduljon elő... 😀 Így aztán én is megnyugodtam, és cigizek a szobában tovább...

És most megyek enni a lengyelek cuccából 😀



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése